«Ha megkérdik, miért áldozol oly gyakran, mondd, hogy azért, hogy megtanuld szeretni az Istent; és hogy megtisztítsd magad gyarlóságaidtól; és hogy megszabadulj bajaidtól; és hogy vigasztalást nyerj megpróbáltatásaidban; és hogy támaszra találj gyöngeségedben.
Mondd nekik, hogy az emberek két fajtájának kell gyakran áldozniuk: a tökéleteseknek, mert a megkívánt állapotban lévén, helytelenül cselekednének, ha nem járulnának a tökéletesség forrásához; és a nem-tökéleteseknek, hogy tudjanak helyes úton közeledni a tökéletesség felé.
Az erőseknek, hogy el ne gyöngüljenek, és a gyöngéknek, hogy erősekké váljanak.
Mondd nekik, hogy akiknek nincs sok világi elfoglaltságuk, gyakran kell áldozniuk, mert módjuk van rá, és akiknek sok a világi elfoglaltságuk, azoknak is gyakran kell áldozniuk, mert szükségük van rá.»
Mondd nekik, hogy az emberek két fajtájának kell gyakran áldozniuk: a tökéleteseknek, mert a megkívánt állapotban lévén, helytelenül cselekednének, ha nem járulnának a tökéletesség forrásához; és a nem-tökéleteseknek, hogy tudjanak helyes úton közeledni a tökéletesség felé.
Az erőseknek, hogy el ne gyöngüljenek, és a gyöngéknek, hogy erősekké váljanak.
Mondd nekik, hogy akiknek nincs sok világi elfoglaltságuk, gyakran kell áldozniuk, mert módjuk van rá, és akiknek sok a világi elfoglaltságuk, azoknak is gyakran kell áldozniuk, mert szükségük van rá.»
(Szalézi Szent Ferenc - Filótea)
Ne maradj le cikkeinkről! Csatlakozz Facebook-csoportunkhoz te is!
További cikkek:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.